Fiatal utca - Ahol a jővőd találod!

Hogyan adjunk negatív visszajelzést?

Negatív visszajelzés: sokan már a puszta szó hallatán megborzonganak, pedig nem feltétlenül kell félni tőle. Tény és való, hogy nehéz feladat, adni is, kapni is. Sokan azonosítják a kritikával, holott a jó negatív visszajelzés mindig a fejlesztést célozza meg és sohasem minősít (ellentétben a kritikával). Egyáltalán kitől, milyen körülmények között fogadjuk el a negatív visszajelzést és hogyan tudjuk hasznosítani? Tarts velünk, és te is megtudod!

A legtöbb ember pozitív személyként tekint magára, így hajlamosak vagyunk csak ezt az énképünket megerősítő információkat keresni, meghallani. Ezt a képet árnyalja, hogy képesek vagyunk elviselni rövid távú kellemetlenségeket a jövőbeli pozitív kimenetel érdekében. Például bizonytalanok vagyunk a teljesítményünkkel kapcsolatban, ezért tudatosan keressük a visszajelzéseket, még a negatívat is.

Értelemszerűen a negatív visszajelzést, olyan személytől fogadjuk el, akiben megbízunk, akár szakmailag, akár emberileg, akiről tudjuk, hogy őszinte lesz velünk. Érthető, ha egy ellenszenves kollégától vagy a munkánkhoz nem igazán értő ismerőstől érkező negatív visszajelzést inkább kritikaként, minket ért támadásként élünk meg.

Az igazán kemény feladat pedig csak ezután jön: profitálni, hasznosítani a negatív visszajelzést. Az üzenet értelmezését gyakorta elhomályosítják az érzelmeink (sértettség, frusztráció, esetleg düh), illetve az énvédő mechanizmusaink, melyek rögtön működésbe lépnek, ha olyasmit hallunk, ami nem teljesen egyezik az énképünkkel. Minden azon múlik, hogy mennyi energiát vagyunk hajlandók ráfordítani magára az értelmezésre: ha aktívan vizsgáljuk a visszajelzés minőségét és relevanciáját, illetve, ha értékeljük az érvényességét a már ismeretünkben lévő információkhoz képest, akkor az üzenet nagy eséllyel célba jut és képesek leszünk fejlődni a negatív visszajelzés által. Ezzel szemben a „kényelmes” megoldás szimplán a forrás hitelessége és a hozzá fűződő érzelmeink alapján dönt, hogy elfogadjuk vagy elutasítjuk a visszajelzést.

Mint annyi más, ez az értelmező módunk sem ilyen fekete-fehéren működik, hisz a befektetett energiát rengeteg minden befolyásolhatja: többek közt az önértékelésünk; a teljesítményünket miképp értékeljük; mennyi a kompetenciánk, információnk az adott területen; vagy hogy éppen milyen következményt von maga után a nekünk szánt negatív visszajelzés.

Végezetül, hogy mindkét oldalra rálássatok picit, hoztunk pár tippet nektek, amik segítségével ti is hatékonyabban tudtok negatív visszajelzést adni a jövőben:

  • Mindig tényeken alapuljon a visszajelzés, kerüljük a viselkedésekből levont következtetéseket;
  • Kérjünk engedélyt, mielőtt negatív visszajelzést adunk a másiknak;
  • Ügyeljünk a negatív-pozitív visszajelzés arányra;
  • Szélsőséges reakció esetén is őrizzük meg a nyugalmunkat;
  • Sokszor kevésbé hatásos, ha a negatív visszajelzést egy pozitívval igyekszünk „tompítani”, legyenek ezek jól elkülönítve;
  • Pozitív visszajelzés esetén sosem a képességet, hanem az igyekezetet, az erőfeszítést dicsérjük.

 

Szerencsés Gabriella

 

A cikkhez felhasznált források:

  • Sarah Green Carmichae: Everything you need to know about giving negative feedback
  • Pino G. Audia; Edwin A. Locke: Benefiting from negative feedback