Manapság egyre nagyobb divatnak örvendenek a hálanaplók és a hálalisták. De hogy mik is ezek pontosan, és hogy ez a kb. napi 3 percet igénylő gyakorlat milyen pozitív változásokat hozhat az életedbe, azt a cikkünkből tudhatod meg!

Kezdjük az alapoknál: mi is az a hála?

A hála a másik személyének és jóindulatának pozitív értékelését feltételezi, és kellemes, az elégedettséggel, boldogsággal és büszkeséggel össze­fonódó érzésekkel jár. A hála másokra irányuló érzelem, tárgya lehet egy másik személy, de nem csak emberekre vonatkozhat (Isten, állatok, sors stb.).

Melanie Klein úgy fogalmazta meg, hogy „A hála a jóság megbecsülése önmagunkban és másokban”, Seligman pedig így öntötte szavakba, hogy milyen is az, ha valaki hálás: „Tudatában vagy annak, ha jó dolgok történnek veled, és sohasem tekinted őket természetesnek. Mindig szánsz rá időt, hogy kifejezd köszönetedet. A hála valaki más kiváló erkölcsi jellemvonásainak értékelése. Mint érzelem, egyfajta csodálat és köszönetérzet, és magának az életnek az értékelése”.

Hálásnak lenni néha többet jelent, mint értékelni egy másik ember támogatását. A hála felfogható egyfajta előfeszítettségként arra vonatkozóan, hogy a társas szituációkat pozitívan értelmezzük, de tágabb értelemben a világ, az élet egészére vonatkozó, abban a jó dolgokat felismerő és megbecsülő szemléletmódként is.

Milyen pozitív változásokat okoz az életünkben a hála gyakorlása?

❇ A hálás személyek empatikusabbak és segítőkészebbek, mint a kevésbé hálatelt személyek, könnyebben megbocsátanak másoknak, társaságkedvelők, a kapcsolataikban szeretetteljesek, bizalommal teltek és kevésbé vonzza őket a materiális javak megszerzése.

❇ A hála számos kedvező következménnyel jár a jóllétre nézve: a hálás személyek több pozitív érzelmet (öröm, boldogság) élnek át, életüket teljesebbnek, jövő­jüket biztatóbbnak érzik.

❇ A hála gyakori átélése a negatív érzelmek (pl. keserűség, irigység, sértődöttség, félelem) alacsonyabb szintjével jár együtt. „A hála […] eloszlatja a negatív érzéseket: a harag és a féltékenység meg semmisül a hála ölelésében, a félelem és a védekezés összezsugorodik.”

❇ Védőfaktort jelenthet számos pszichopatológiai tünet szempontjából is.

❇ Segít életünk eseményeinek pozitív értékelésében, valamint a negatív érzelmi állapotokkal társuló emlékeink átkeretezésében.

❇ A hálás személyek kevesebb fizikai tünetről számol­nak be, több időt töltenek testedzéssel, többet alszanak, reggelente kipi­hentebben ébrednek (a hála pozitív irányú összefüggést mutat az alvás szubjektív minőségével is).

❇ A hála csökkenti az észlelt stressz nagyságát és egészségre gyakorolt hatását.

❇ Együttjárást mutat a munkával való elégedettséggel, valamint az egyéni teljesítménnyel, és csökkenti a kiégés veszélyét.

 ❇ A hála átélése amellett, hogy önmagában is jutalmazó értékű, olyan pozitív érzelmi állapotokkal társul, mint a megelégedettség, a büszkeség vagy a remény.

❇ A hála kifejezése ösztönzőleg hat új kap­csolatok kialakítására, pozitívan befolyásol­ja a kapcsolatok észlelt minőségét, és segít megbirkózni az életünkben bekövetkező változásokkal azáltal, hogy fo­kozza a társas támogatás észlelt mértékét.

❇ A hála kinyilvánítása növeli a házassággal való elégedettséget; az átélt hála men­nyisége a házastárs elégedettségének előrejelzője is egyben. Hálánk kifejezése a partnerünk felé tudatosítja bennünk iránta érzett szeretetünket, és a kölcsönösségen át fokozza az összetartozás érzését.

Milyen módjai lehetnek a hálagyakorlásnak?

Hálanapló, lista mindazon dolgokról, amiért hálásak lehetünk. A módszer lényege, hogy rendszeresen (pl. minden este, lefekvés előtt vagy he­tente egyszer) írjunk le három—öt olyan dolgot, ami az adott időszak­ban a hálánkat kiváltotta. A tech­nika előnye, hogy egyszerű, könnyen és gyorsan megvalósítható, a résztvevők élvezetesnek és én-erősítőnek találják. A hálanapló, illetve -listák pozitív hatását számos vizsgálat igazolta.

A hála viselkedéses kifejezése, hálalátogatás. Ennek a módszernek a lényege, hogy hálánkat közvetlenül fejezzük ki egy má­sik személy számára. Seligman szerint a boldog emberek életük több eseményével kapcsolatban élnek át hálát, és ezek a múltbeli élmények a jelenben is nagyon élénken élnek bennük. Egy kutatás során az volt a résztvevők feladata, hogy írjanak egy hálát kifejező levelet valakinek, akinek kedvességét, gondoskodását eddig még nem köszönték meg, aki nagy hatással volt az életükre, de ezért még nem mondtak hálát. A levél megfogalmazását annak személyes átadása és felolvasása követte egy „köszönőlátogatás” alkalmával. A hála fenti módon történő kifejezése a boldogság magasabb szintjével járt együtt, még a látogatás után egy hónappal is. ha gondolatainkat, érzéseinket „kiírjuk magunkból”, az jótékony hatással van testi és lelki egészségünkre egyaránt.

Szőnyi Fanni Zsófia

Felhasznált irodalom:

Nagy Beáta Magda: A hála pszichológiája. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika 14 (2013) 2, 139—165.

Kövess minket Instagramon! https://www.instagram.com/fiatal_utca/

És Facebookon is: https://www.facebook.com/FiatalUtca/