Fiatal utca - Ahol a jővőd találod!

Generációk a munka világában

Napjainkban egyre gyakrabban tapasztaljuk azt, hogyha belépünk egy munkahelyre, hogy több különböző életkorú ember dolgozik együtt. Ahhoz, hogy eredményesen tudjunk együtt dolgozni szükségünk van arra, hogy megértsük azt, hogy őket mi motiválja a munkavilágában és ők hogyan dolgoznak.

A munkaerőpiacon jelenleg négy generáció van jelen, ami különleges kihívás elé állítja a szervezeteket. Az elmúlt 20-30 év során olyan gyors mértékű volt a fejlődés, hogy ennek köszönhetően akár a korban egymáshoz közel állók is nehezebben értik meg egymást, mivel más működést, kommunikációs formát, eszközöket tanulnak meg használni. Egyik fő oka, hogy miért is érzik azt a vezetők, hogy szükséges foglalkozni a szervezetükön belül a generációkkal.

Először is tisztázzuk, hogy mik is azok a generációk. A generációk hasonló korú egyének csoportja és aszerint bontják őket csoportokra, hogy mely időintervallumban születtek, mivel ezáltal hasonló történelmi és szociokulturális környezetben nevelkedtek.

A munkaerő piacon jelenlévő négy generáció a következő:

  • Baby Boomer (1945-1964)
  • X generáció (1965-1981)
  • Y generáció (1982-2000)
  • Z generáció (2001-         )

A következőkben bemutatom mindegyik generációt, hogy mik azok a közös vonások, amikkel a tagjai nagy valószínűséggel rendelkeznek. Fontos azonban kiemelni, hogy nem biztos, hogy a generáció minden tagjára jellemző mindegyik vonás.

A BABY BOOMEREK a második világháború utáni népességrobbanás gyermekei. Különbséget teszünk a generációs csoporton belül abban, hogy 1956 előtt vagy pedig után születtek. Az ’56 előttiekre inkább jellemző, hogy kíváncsiak és fontos számukra a tisztesség, az emberiesség és a szeretet. Ezzel szemben az ’56 után születettekre már sokkal inkább jellemző a cinizmus, az optimizmus elvesztése, de ugyanakkor vannak elveik, eltökéltek és kreatívak.

A munkájukat leginkább a fegyelem, a tisztelet és a kitartás jellemzi. Alázattal végzik munkájukat azon a munkahelyen, amihez kötődnek. Fontosak számukra a státusszimbólumok és a hierarchiában betöltött szerepük. Tudásuk, tapasztalatuk, bölcsességük, munkafegyelmük és lojalitásuk olyan érték, amely bármilyen és bármekkora céget a legjobbak közé emelhet. Tartanak attól, hogy az utánuk következő nemzedékek elveszik a munkájukat, mert olyan készségekkel rendelkeznek, amelyekkel ők nem, vagy csak részben. Ellenállnak a technológiának, de felismerik a fejlődés szükségességét, így lassan hozzászoknak.

Az X GENERÁCIÓ tagjai az 1965-1981-ban születettek generációja. Marc Prensky az X generáció tagjaira a „digitális bevándorló” jelzőt használja. Ez arra utal, hogy az X generáció tagjai életük során találkoztak a 21. század digitális világával, amely lenyűgözte őket, elfogadták és elkezdték használni a digitális világ új vívmányait. A digitális bevándorló így alkalmazkodik a környezetéhez, de félig még a múltban él. Tagjai már két-jövedelmű családokba születtek, ahol a válás is megszokott jelenség volt. A nők tömegesen csatlakoztak a munkaerő-piaci folyamatokba, sok gyerek nem is látta a szüleit, mert azok mindketten dolgoztak. Így a „kulcsos gyerekek” generációja önálló, találékony és önellátó nemzedékké vált, valamint jellemző rájuk a gyakorlatiasság és a jó ítélőképesség. A munkahelyen is értékelik a szabadságot és a felelősséget, fő motiváló erejük a pénz és a karrier. A munkájukért hajlandóak a magánéletüket is feláldozni, szocializációs igényük gyengül, érzelmi kiürülés jellemzi őket, talán ezért is olyan nagy a válások száma a generáció tagjai között.

Az Y GENERÁCIÓ tagjai 1982 és 2000 között születettek, de itt vannak a legnagyobb csúsztatások. Másnéven Millenium generáció, de szokás még Youtube generációnak is becézni, mivel az ő idejükben már nem kellett elővenni a CD-lejátszót és -lemezt vagy a magnókazettát, bekapcsolni a rádiót. Egész egyszerűen, bármit szerettek volna hallgatni, segítségükre volt egy online felület, ahol keresgélés nélkül, egy szemvillanás alatt szinte minden zeneszám elérhető. Egyes források szerint az elnevezés a fiatal, az angol Youth szó rövidítése. Netes személyiséggel és új kommunikációs stílussal rendelkeznek. Nyitottak az újdonságokra, befogadóak, gyorsan sajátítják el a technológiai újdonságokat, bátrak, kezdeményezőek, kevésbé kételkednek saját képességeikben, korlátaikban. Praktikus szemlélet jellemzi őket, az egyén szabadságát, a formalitásmentes közvetlen világot nagyra értékelik. Munkájukban agilisak, célratörők; korlátlan munkakedv és horribilis fizetési elvárások jellemzik őket. Öntudatos munkavállalók, ha nem tetszik valami, akkor odébbállnak, ezt minden különösebb érzelmi kötődés nélkül és érzelmi trauma nélkül teszik meg. Irigylésre méltóan gyakorlatiasak, és remekül eligazodtak az interneten. Nem tudnak mindent fejből, de tudják, hol keressék a szükséges információt. Kedvenc mondásuk, hogy ha nem tudsz valamit, akkor Wikipédia, ha keresel valamit akkor Google, ha keresel valakit akkor Facebook. Új világot építenek, hiszen nem a hagyományos irodai munkakultúrát képviselik, hanem a mobil és az internet segítségével a világ bármelyik pontján elvégzik feladataikat, létrehozzák virtuális közösségeiket. A munkaerőpiacon komoly kihívást jelentenek az X generáció számára, mert minőségileg új szintet képviselnek.

A Z GENERÁCIÓBA a 2001-től születetteket számítjuk. Leginkább a hozzájuk kötődő médiahasználatból eredő elnevezések a jellemzőek, úgymint „Facebook-generáció”, netgeneráció. Ők már beleszülettek a digitális technológiák világába, amelyben számukra elképzelhetetlen élni mobiltelefonok, számítógépek és más digitális és kommunikációs eszközök használata nélkül. A Z generációra használt másik fogalom a Marc Prensky által alkotott „digitális bennszülöttek” kifejezés. A legoktatottabb generáció, akik okosak, és igen jó problémamegoldó képességgel rendelkeznek, nem félnek a változásoktól, bátrak, és kezdeményezőek. Szükségük van a gyakorlatiasságra és igen jók a figyelemmegosztásban. A Z generáció ösztönösen olyan képességekre, készségekre tesz szert, mint a többfeladatos működés/feldolgozás (multitasking), az együttműködő tanulás (hálózatban, collaborative) vagy az önszabályzó tanulás. Ez a generáció mindezekre a készségekre az iskolán kívül, szabadidejében tesz szert, kizárólag önszabályozó módon. Ők már nem egyénileg fogják forradalmi ötleteiket megvalósítani, hanem egymással összefogva szolgálják a közösséget. A Z generációnak a munkahelyek cserélgetése természetes lesz. Kompromisszum nélkül odébbállnak úgy, ahányszor csak szükségét érzik, nem ragadnak le egy vállalatnál, nem aggódnak amiatt, hogy nincs biztos fizetésük és egy stabil íróasztaluk valahol. Azonban a Z generáció legidősebb tagja is csak 18 éves, úgyhogy számottevő információ még nincsen a munkahelyi motivációs szokásaikkal kapcsolatosan.

Láthatod, hogy a munkaerő piacon mennyire változatos emberek vesznek részt jelenleg. Vezetőként fontos, hogy lásd ezeket a különbségeket és tud, hogy a beosztottjaid hogyan motiváld és ösztönözd, hogy magukból a legjobbat hozzák ki.

 

Sándor Fruzsina

Kövess minket Facebookon: https://hu-hu.facebook.com/FiatalUtca/

És Instagramon is: https://www.instagram.com/fiatal_utca/

 

A cikkhez felhasznált irodalom: 

Meretei B. (2017). Generációs különbségek a munkahelyen. Vezetéstudomány folyóirat, 48 (10) 133-179.

Lyons S., Kuron L. (2014). Gender differences int he workplace: a review of the evidence and directions for future research. Journal of Organizational Behaviour, 35, 139-157.

Wong M., Gardiner E., Lang W., Coulon L. (2008). Generational differences in personality and motivation: Do they exist and what are the implications for the workpalce.  Journal of Managerial Psychology, 23(8).

Tari A. (2010). Y generáció, Jaffa Kiadó.

Zombainé Tarnótzky K. (2015). Generációk összehasonlítása különös tekintettel a Z generáció és tanáraik között fellelhető különbségekre. Szakdolgozat, Budapesti Gazdasági Főiskola.